Le írni ezeket az érzéseket,vagy csak meg fogalmazni másoknak mit is érzünk ilyenkor.
Jön az a kérdés, te is így érzel ? Rengeteg dolog fut le olyankor az ember fejébe, gondolatok érzések és azok a pillanatok amit eltöltöttek együtt eddig. Hamar rá lehet vágni erre igen én is így érzek, kicsit olyan semmilyennek hangzik mikor a gyors étterembe csak azt mondod " én is ugyan azt kérem" de ezek az érzések nem olyanok mint egy gyors éttermi ételek, ezek komolyabbak..vagyis komolyabbnak érezzük mert felelőssége van egy szónak. Nem is lehet igazán meg fogalmazni úgy az érzéseket ahogy szeretnénk,mindig nehézkesebb új érzést el mondani a másiknak ha már ő el mondta ami benned van ekkor jön a gyors éttermi taktika " én is ugyan azt kérem" csak itt éppen nem egy sült krumpliról van szó hanem az ember érzéseiről.
Kicsit másképp..Nem is gondoltam volna,hogy vannak olyan érzések amik percről percre ilyen szilárdá válhatnak, kicsit olyan hihetetlennek tűnnek, akkor jön az a kérdés..Mit is kérjünk ? Mit is érzünk olyankor ? Próbáljuk el hinni és felfogni igen ez most valóság !
Rengeteget kell agyalni mire az ember felfogja jó ég ez tényleg nem csak egy egyszerű sült krumpli,ez még sós is ! Olyankor kicsit mintha könnybe lábadna az ember lelke,hogy erre vártam és csak sóhajt egy jó nagyot, majd a körülötte lévő emberek nem tudják miért viselkedik így !
Ezek persze nem hasonlíthatóak egy sült krumplihoz,de nehéz fel fogni és hozzá szokni ehhez a beton biztos valósághoz. Azok a kis pillanatok mikor az emberben ezt meg erősítik akaratán kívül,és ő csak oda hajolni tud, nem tudja el mondani mit érez csak oda hajol és szorosan magához szorítja azt aki meg vette neki ezt a sült krumplit.
De amikor azt érzi az ember,hogy ez több mint ami van az felejthetetlen érzés,és tudja nem szabad feladni mert ez nem csak egy sült krumpli, ez még sózott is !
