Nézz fel és mond el mit látsz!
Látod még a madarak is elszálltak.
Onnan néznék le.
Akik már ott fent vannak.
Mit gondolhatnak onnan le nézve ránk?
Kérdeztem fel nézve az égre..
"Érintsd meg az eget és minden szebb lesz"jutott eszembe ez a mondat.
De mért nem lehet el érni az eget? mért olyan végtelen nagy és sejtelmes..
Van amikor szebb mint a tenger.De amikor beborul az ég félelmetesebb mint bármi más.
Mért nincs szárnyunk?mért nincsenek olyan képességeink amivel bármit meg tehetnénk.
Mert akkor olyan lenne mint a mesefilmekben?mindennek jó lenne a vége?
Nem tudom.
Akár foghatod a kezemet is az utamon míg oda fel érek.De autóval nem vihetsz el!
Szeretnék oda fentről le nézni.
Egy viharba bele repülni,villámok közt szállni.
Aztán csak nézek fel az égre és semmit sem látok csak azt a lehetetlen nagy kékséget.
Olyan fura..emlékek amik csak ott hevernek egy ideig a szobámba és mindenhez van egy kis tárgy...
Egy perc múlva már csak azt kívánnám bár ne emlékeznék és ne történt volna meg ez.
Szállni sas szárnyakon,hogy mindenki tőlem rettegjen és én azt kívánhassam ne féljenek tőlem..
Félni a sötétben de nem a mélységtől.
Félni a mélységtől akkor ha minden sötét már.
Szállni olyan szárnyakon amik nem akarnak engedelmeskedni.
Magányt elviselni.
És elgondolkodni,hogy mi vár rád a következő sarkon.
Másképp:
De aminek születtél azt kell el fogadni.
Fogadd el,hogy nem lehetsz más mint aki vagy.
Nem szeretem ezt az egészet.Csak elviselem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése