2011. szeptember 22., csütörtök

Kilométerekre innen hol a reményse él magányos csalódásként.

~ Kezdeném ott, hogy én sem lehetek tökéletes még is ezt Teljes nyugodtsággal várják el tőlem.
Majd miután nem úgy csinálok ahogy a közhely szerint helyes rögtön elítélnek és azt mondják ezt most miért kellett  ?
Igaz, hogy nem azért teszem mert éppen ettől leszek boldog, hanem mert így kellett tennem. Nem kell mindenre választ adnom, hogy tisztázódjon benned a kétségek ami velem kapcsolatba történtek mostanában.
Csak egyszerűen kezdem elhinni, hogy feleslegesen erőlködöm pár ember miatt. Hiába győzködöm magam, hogy minden rendben lesz...és ,hogy nem fog fájni. Mielőtt kimondanám már azelőtt fáj mi lesz majd ha kész tények lesznek előttem pár nap múlva ? Mi lesz ha olyan dolgokat tesz elém az élet amivel percek alatt kell megbírkozzak, ha abban a percben egy barátság mehet tönkre örökre.
Fel kell vállalni azt a pár percet,hogy meg tudhasd mennyire is vagy fontos mások számára.
De nem szabad feladni akkor is ha minden romokban hever a földön.
Majd mikor rájössz nincs senki körülötted aki felvidítana vagy csak simán megértene, észre veszed, hogy akik igézgették, hogy ott lesznek melletted halvány foltjuk sincs már melletted.
Ott állsz mozdulatlanul és azt kívánod bár elmehetnél egy olyan helyre ahol minden nap mosollyal kelsz fel és fekszel.
Ott ahol mindig ott lesz melletted valaki. 
Ahol a " melletted leszek" nem csak egy percig tart...
Reménykedek, hogy létezik ott hol senki sem keresi, hol minden tökéletesnek hitt csalódás.
Ott hol minden csak te érted létezik, hol minden madár miattam csiripel.
Létezik ?
Halvány foltként álmaimban.
Megfogalmazni a lehetetlen vágyakat olyan mint életben tartani a lehetetlent.
Élni olyan helyzetben amiben nem vagy boldog.
Megöregedni majd meghalni egyedül.
Elmondani azt ami fáj , rosszabb mint elmondani mi lett volna ha.
Rossz döntéseket hozni .
Jó döntéseket hozni gondolkozás nélkül hozni vad pillanataidba.
Kinn ülni egy helyen ...És csak beszélgetni a semmiről.
Ott ülni...Elképzelni is fáj.
Vágyakat tévhitbe kergetni, hogy elfoghassa olyan akinek szüksége van reményre.
Kitárni olyannak a szíved ki kilométerekre van a legbátrabb dolog.
Kilométereket utazni pár óráért, majd hazajönni és soha többé vissza nem térni onnan.
Lemondani arról mi fontos neked...Áldozattal jár.
Áldozatért fájdalmat okozol magadnak , hogy más boldog legyen.
Más miatt lemondani a boldogságról,hogy te szenvedj majd ott hagyni egyedül a semmibe.
Élni ok nélkül annyi mint keresni mitől lenne értelme élni.
Okkal élni mint lázadni az ellen, hogy levan kötve a kezed ,hogy csak bizonyos határokig mehetsz el, ha azt feszegetni mered már is ott teremnek . 
Félni a félelmektől, éjnek évadján arra ébredni, hogy hiányzik ki több száz kilométerre van.
Gyötörni magad avval amiről tudod, hogy talán sose lehet tiéd.
Feladni mindent egy dologért, ami úgyis ELMÚLIK.





~ Kezdek összeomlani. Régi énem hiányoljátok. Miattatok lettem ilyen.






Nincsenek megjegyzések: