Csak mondj kéz szót, mi hazugsággal van teli. Csak ígérj olyat mit más sosem merne.
Tégy olyat mit hihetetlennek hiszek, majd beléd szeretek tőle.
Hozd le nekem a csillagokat ígérj égbe emelő dolgokat.
Gyere el oda velem merre senki sem jár, csak a szerelmesek.
Szerelmesek leszünk, és elmondjuk egymásnak a világot, azt a kis világot majd mit csak mi ketten érthetünk.
Csak mi ketten leszünk percről percre órákon át, s új dolgokat fedezünk fel egymásban mint régen a nagy hajós felfedezők iránytűvel.
Majd kézen fogva sétálunk, és elhitetjük magunkkal, hogy ez örökké fog tartani.
Minden félét tenni fogunk mit egy perc múlva megbánunk és mosolyogva nézünk egymás szemébe.
Hónapok múlva elkezdjük érezni ,hogy nincsen szabadságunk... Minden percben hiányoznak a magányos percek, és elkezdünk kételkedni abban, hogy ez így jó...Hogy jobb-e a magány mint együtt lenni valakivel ?
De rákel jönnünk, ez csak egy zökkenő a szerelmünkben mi majd lenyugszik.
Tovább leszünk együtt mint máskor...mondtam és lassan elkezdtem hinni neki, megbízni benne...
2012. február 4., szombat
miért ne ?
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése