3.4

Számomra fontos az,hogy az ember önmagától legyen boldog...Az,hogy a kis semmiktől legyen vidám a lelke, hogy este egy pohár bor,és könyv mellett zenét hallgatva azt érezze ennél talán nem is kell jobb.
Valami még is vissza húz,és azt mondja egyedül vagy, egyedül kell megélned ezt a pillanatot amikor másokkal kellene ezt megoszd, rá jössz hogy nincs melletted.
Pár évvel ezelőtt felvarrattam egy szöveget,hogy ennek fogok élni,hogy emlékeztessen arra milyen volt akkor. 

"Be happy with nothing and you"ll be happy with everything"

Más számára csupán egy közhelyes idézet, nem értik amikor elmondom miért is varrattam fel két év várakozás után. Kötődünk valakihez mindig,várod hogy keressen hogy te legyél neki az első gondolata reggel,hogy boldoggá tudd tenni így mindent megteszel minden kis mozzanatát lesed..
Ebbe bele lehet fáradni,hogy meg felelni annak hogy te igen is boldoggá fogod tenni,hogy sosem fogod elveszíteni mert ezt érzed,de mikor ez az érzés meging akkor bele gondolok mi lenne ha egyedül lennék ? Naponta eszembe jutna az idézet,hogy akkor is "erős vagyok".
Vissza térne az mint régen..bebizonyítani,hogy akkor sem kötődök,nem ragaszkodom.

Nem is tudom kit kellene átverni ehhez,hogy elhiggyem magamnak ezt az egészet, az egyedüllét egy gyáva dolog, félsz kötődni valakihez,mert akkor ott van a kockázat hogy elveszíted,és félsz hogy a régi feltűnik,elbizonytalanítja azt akihez kötődsz. Így hát csak az marad hátra próbálsz nem jövőt tervezni,nem kötődni.
Borral és zenével a füledben rájövök ezt már rég elbuktam,elbuktam azt hogy régen komolyan gondoltam ezt, minden este átgondolom a dolgokat akkor ez most mi ? Boldoggá tudom még tenni ?
Elég vagyok neki ? Elég az ami most van,hogy lehetne "semmitől is boldog" ez a kötődés...
Kell a receptje, az hogy túl lehet élni még a legnagyobb "zűrzavart".

"Egyszerűen csak boldognak lenni nehéz"