2009. november 24., kedd

Egy Ember aki Távol van de mint ha közel lenne...[Amikor ...]

"Olyan jó lenne ha itt lennél sokszor azt kívánom de ilyenkor csak egy hűs szellő száll el és elgondolkodom miközben ég a cigim vajon ez a szellő a te messzi leheleted vagy csak egy jel hogy te velem vagy velem vagy olyan messziről le tekintesz rám és segíted utam az élet felé"

[Ne Vedd El.]

Egy kicsit másképp?!!!

Talán még vannak ilyen emberek...
Igen.
Ki merem jelenteni,hogy van aki mellettem van...
Akivel tudok normálisan beszélgetni.
És köszönöm neki:]

Sok mindenen gondolkozni nem a legjobb...
Egy idő után belezavarodik az ember és lelkileg szétomlik.
Amikor csak vágsz valahova nem azért mert el szeretnél menni lehet,hogy más valaki után vágysz...
Sosem lehet elmenni oda ahova rögtön szeretnél?
A mellett lenni akit szeretsz?
Rögtön mellette teremni ha szükséged van rá?
Igen sajnos túl egyszerű lenne...
Ez van el kell viselni de talán egyszer megfordul minden és leszállhatsz a körhintáról.

El szeretnék tűnni láthatatlanná válni,hogy senki se találhasson meg....
De nem lehet eltűnni egy percre sem a világ azt mutatja,hogy nincsen rád szüksége.
De amikor eltűnsz akkor keres mindenki mért van ez?
Talán az emberek akkor jönnek rá amikor elvesztenek valaki milyen nagy szükségük van rá
miután már nem hozhatják vissza.
Legtöbben még akkor sem jönnek rá...
Utána csak azt mondhatják!
The End.

Nincsenek megjegyzések: