2010. február 7., vasárnap

....elérhetetlen felhő az égen.de a madarak még is megpróbálnak rá szálni.

Sosem lesz jobb ha a felhő elfoadja a sorsát...Mert akkor elfogadja azt amit nem szeretne.
Ehelyett senkit sem enged közel magához,ne hogy csalódjon.
De ha a madarak csak is arra az egy felhőre szeretnének rá szálni akokr benne van valami külömbség.
Mert lehet,hogy egy értékes felhő.
Aki nem csak egy eső utáni gomoly,vagy csak egy füst rengeteg..
De ha csak egy madár is megszelíditi a felhőt akkor gondoskodni kell róla.
Hogy ne érezze a felhő,hogy őt csak ki használták.
Ne legyen hiány érzete.
Ne száradjon el az ami régen volt.
Minden felhő ugyan olyan kék és át láthatatlan.
De ha egy felhőnek lennének érzései?
Akkor sírni ha rossz kedve lenne?
Villámlana,hogy ha mérges?
Hó hulna ha boldog?
Ki tujda?
Csak a felhők.
A felhők világa át járhatatlan.
És csak egy kis madár mesélheti el.
De a madárka is csak egy felhőtöl halotta.
Azt akit meghódított...
És tiszta szívvel vigyázott rá.
Nem hagyta cserben!!!


Nincsenek megjegyzések: