2010. október 26., kedd

Furcsa dolgok történnek mostanába velem...
Azt mondták meg változtam,pedig csak másképp állok a dolgokhoz..háttal?!kérdezte egyik barátom..
Erre én mondtam,hogy mondhatnánk így is.
Nem háttal állok a dolgokhoz csak nem nézek olyan dolgok felé amiért felesleges lenne bármit is tegyek.
Meg miért tegyek ha nem is kérték?
Azt is mondták,hogy nem tudom el mondani normálisan mit érzek...de akkor így másik sem értik meg.
Talán mert én sem tudom mit érzek? IGEN nem tudom mit érzek leg többször zür zavart amiket le írok.
De nem kértem és nem is fogom,hogy meg értsd miért is írok ilyeneket..Egyszerűen nincsen kedvem más nyakába omlasztani ezt az egészet..Inkább olyankor ide ülök zenével a fülembe és írok.
Le írom azokat a rendetlen és össze szedetlen gondolataimat.
Senkitől sem várom el,hogy fejtse meg azokat mint ha egy jó nehéz és bonyolult rejtvény lenne.
Csak olvassa végig és gondolkodjon el..
Talán még néha segíthet is...
Mostanában sokat szoktam feküdni az ágyamba és bámulom a plafonom miközben ordít a fülembe a zene..
Szinte már annyira elviselhetetlenül ordít,hogy még anya ordítását sem hallom meg.
De mikor ki veszem a fülemből tisztán értem a zene szövegét és el csodálkozom,hogy a fenébe tudtam ilyen hangosan hallgatni és vissza teszem a fülembe...
de olyankor vissza is teszem és újra a falat bámulom..Jó érzés néha csak elnyúlni a puha ágyban..
Nem hiszem,hogy egy darabig is össze tudnám magam normálisan szedni.
Ugyan olyan kesze kusza érzéseim lesznek és vannak is...


" Kapcsolatok.. vannak régiek, már-már megszokottak, vannak amelyek sok kérdést vetnek fel, vannak amelyek váratlan fordulatot vesznek, vannak amelyek messze visznek onnan, ahonnan indultunk, és vannak, amelyek visszahúznak. Mind-mind izgalmas a maga módján. Mindig új dolgokat fedezünk fel bennük s ez az, ami  egyszerűen csodálatos."

Nincsenek megjegyzések: