Elfáradtam, persze ez nem elég ok arra, hogy ne járjak be dolgozni és ne kelljen minden nap rájönnöm arra, hogy szerencsésnek érezhessem magam.
Sok olyan ember feledkezik meg azokról, hogy eddig én tartottam azt amit fent lehet tartani egy barátságnak nevezett dologban. Majd mikor én elengedem...próbálom észre vetetni, hogy nem csak én nekem kell megtartani. Akkor rájövök,hogy héj...te hülye vagy ? nem nekem kellene mindent fent tartani nem raktáros vagyok, hogy addig őrizzem a dolgaim míg a gazdája visszajön és felfedezi a tárgy értékét újra. S akkor is ha felfedezné mitől lenne jobb ? Ugyan az a régi darab marad mit régen kincsként őrzött a polcán. S honnan tudom, hogy őszintén jönne vissza a raktárba ? Őszintén és tiszta szívvel ?
Mára már az őszinteséget mindenki Bunkóságnak nevezik. Hisz az ember tisztába van a hibáival a szíve mélyén, s ha valaki a nyugalmas raktárat egyik éjjel feltöri, az emlékek elszabadulnak s velük együtt az a remény, hogy majd a gazdájuk vissza tér...Olyan boldog lesz minden mi volt előtte.
De a jó emlékek sokkal jobban fájnak mint a rosszak. De hálásak vagyunk mikor már csak halvány foltokra emlékszünk. Elmosolyodunk és annyit fűzünk hozzá...Hm mm. és még jobban elmosolyodunk.Mikor buszon mosolyodtam el egy emléken hirtelen a velem szemben lévő ember furán nézett rám, s hirtelen a telefonom képernyőjét kezdtem el nézni mintha valami üzenetet kaptam volna...Ez részben igaz is volt, csak nem az ott kapott üzeneten nevettem. Aztán láttam beletörődött s tovább bámulta a körülötte lévő embereket.
Véltem felfedezni, hogy pár percig míg csak bámultam ki a busz ablakon nagyon belemeredett valamibe és elmosolyodott. Utána rám nézett, hogy mit szólok hozzá ? Vagyis ezt gondoltam... De rájött, hogy én mit is mosolyogtam ott egymagamba. Majd mikor leszállt eleresztett felém egy nagy széles mosolyt.
Furának tartom azt, hogy némelyik ember csak úgy nekem esik olyannal, hogy én "nem" foglalkozom velük, és hogy nem válaszolok nekik sehol sem...És ezt takarja ez az egész. Én szeretném egy kicsit bezárni a raktáramat, és elfelejteni az a sok jó emléket és csak arra koncentrálni amiért igazán megküzdök, és látom az eredményét, hogy másnap újra kezdhessem azt miből ismét egy küzdés lesz !
"Munka mánia" csak egy egyszeri kifejezés a napjaimra, csak küzdés azért, hogy megszerezzem minek értelme és eredménye születik.
Egyszerűen csak meguntam egy helyben állni...Tudod
Véltem felfedezni, hogy pár percig míg csak bámultam ki a busz ablakon nagyon belemeredett valamibe és elmosolyodott. Utána rám nézett, hogy mit szólok hozzá ? Vagyis ezt gondoltam... De rájött, hogy én mit is mosolyogtam ott egymagamba. Majd mikor leszállt eleresztett felém egy nagy széles mosolyt.
Furának tartom azt, hogy némelyik ember csak úgy nekem esik olyannal, hogy én "nem" foglalkozom velük, és hogy nem válaszolok nekik sehol sem...És ezt takarja ez az egész. Én szeretném egy kicsit bezárni a raktáramat, és elfelejteni az a sok jó emléket és csak arra koncentrálni amiért igazán megküzdök, és látom az eredményét, hogy másnap újra kezdhessem azt miből ismét egy küzdés lesz !
"Munka mánia" csak egy egyszeri kifejezés a napjaimra, csak küzdés azért, hogy megszerezzem minek értelme és eredménye születik.
Egyszerűen csak meguntam egy helyben állni...Tudod
Ön erőből sosem leszel boldog,mástól nem várhatod el a lépést. !
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése