2013. május 14., kedd

mindenféle


Vannak normális emberek és vannak idióták, vannak akik csöndesek, vannak akik hangosak.
De vannak olyanok akik egyszerre mind ezek, amikor csöndben vannak tudja mindenki mire gondol, ha hangoskodik tudják hogy kicsit sokat ivott, amikor csak bámul tudják, hogy egy egész világon gondolkodik és olyan emberekre gondol akikkel hetek óta nem beszélt és hiányolja őket. Van olyan aki lezser szót használja és nem tudja mit jelent, van aki ki talál szavakat és úgy tesz mintha ismert lenne a szó pedig egy idiótaság..De aki körülötte van tudja mit akar avval az egy szóval mondani. . .
Van néha, hogy úgy viselkedünk mint egy idióta, pedig csak egy apró boldog pillanattól van jó kedvünk, és van hogy egy zene tesz, boldoggá akkor meg hallgatjuk még ezerszer a számot. Aztán lehetne úgy is ahogy szokott lenni. . . mikor egy dallal kelsz fel és rögtön azt énekled " van az úgy, hogy semmihez sincs kedvem" aztán felkelsz le mész a napi bögre tejes kávédért be nyomod a kedvenc zenéd öltözéskor, ki veszed a szokásos nadrágot, a kedvenc pólód majd fél óra után át öltözöl.
Lehetne úgy is ahogy elképzeljük, milliomos házban felébredünk fél 1 kor egy olyan ember mellett akinek az mondtuk le élnénk vele az egész életünket, egy olyan házba amit 60 féle szín választékból festettünk ki egyetlen egy olyan színnel amit mindketten szívesen láttunk minden nap. Talán lehetne úgy is ahogy sosem képzeltük el, élni egy olyan igazi kő házban nagy ablakokkal egyetlen egy minimál stílusú házban amit divatból szerettünk meg. Egyetlen egy óriási ágy amin ha egyedül alszol túl nagynak érződik, de ha mással alszol akkor már kicsinek és egy új ágy gondolatát fontolgatod...Aztán amikor felkelsz, látod azokat a nagy ablakokat amin még a pára ott van és az ablakok teli vannak virágokkal, fú szerekkel, majd elmosolyodsz és a szíved meg telik minden féle meleg érzéssel ! De rá jössz, hogy a mamuszod megint a ház másik végébe van, de mit keres megint ott ? Végig kell másznod azon a hideg tégla padlón, rájössz nem is volt olyan jó döntés ez a szőnyeg nélküliség. Le főzöd a kávét, meg iszod azon a félig rozoga asztalnál kapcsolsz egy kis zenét..és eltelik a nap.
Aztán van az úgy, hogy csak lehetne minden máshogy, vagy csak kevésbé egyszerűen mint ahogy elképzeljük, és elképzelem mostanság !

Nincsenek megjegyzések: