Hát egy újabb nap..Semmiben sem különbözik a többitől.Kora reggeli
monoton dolgok.Mint minden embernél,de még is valamiben frissebb kellemesebb.
Ma mikor elindultam a ködös hajnali órában sétálni azt vettem észre mint ha táj komorabb lenne mint máskor!
De kitudja mért...Lehet,hogy a fáknak levelek is jelezni akarnak valamit.
Nem tudhatod,hogy mi vár rád a következő sarkon.
Mindig ébernek kell lenni nyitott füllel járni.
De mikor kicsi voltam,amikor tél volt mindig elment a kertünk végében este fele egy hó kotró.
Anyukámat mindig megkérdeztem anya?Mért kell elvinni a havat?
Mért nem maradhat ott a hó?
Anyukám erre nem válaszolt semmit.
Még most sem tudom mért kell elvinni a havat onnan amikor senki sem járt ott.
Mindenki fel nő egy kérdéshez amit kis korában nem kapott meg.
De azért vannak a kérdések,hogy kérdezz...Válaszokat nem biztos,hogy kapsz...
De annak oka van amiért nem kapod meg!
“Semmi nem érkezik idejében, semmit nem ad az élet akkor, amikor felkészültünk rá. Sokáig fáj ez a rendetlenség, ez a késés. Azt hisszük, játszik velünk valaki.
De egy napon észre vesszük, hogy csodálatos rend és rendszer volt mindenben …
Két ember nem találkozhat egy nappal sem előbb,
csak amikor megértek e találkozásra …
Megértek, nem éppen hajlamaikkal vagy szeszélyeikkel, hanem belülről,
valamilyen kivédhetetlen csillagásza ti törvény parancsa szerint,
ahogy az égitestek találkoznak a végtelen térben és időben,
hajszálnyi pontossággal, ugyanabban a másodpercben,
amely az ő másodpercük az év milliárdok és a tér végtelenségei között.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése